A felvetés azért indokolt, mert főszabály szerint a haszonélvezeti jog tényleg veszélyeztetheti a megtérülést a végrehajtás során, azonban nem minden esetben. Összefoglaljuk a legfontosabbakat.
Az ingatlanra bejegyzett jelzálogjog a pénzkövetelések hatékony biztosítéka. A jelzálogjog jogosultja ráadásul végrehajtási és felszámolási eljárásban is elsőbbséget élvez az adós többi hitelezőjével szemben, ugyanis a jelzálogjoggal terhelt ingatlan végrehajtási vagy felszámolási eljárásban történő értékesítése esetén a befolyt összegből más követeléseket megelőzően kell a felszámolónak és a végrehajtónak is elszámolnia a jelzálogjog jogosultjával. Mindezek alapján az ingatlanra bejegyzett jelzálogjog jogosultját erős biztosítéki jogokkal rendelkező hitelezőnek lehet tekinteni, aki a követelését az ingatlanból más hitelezőket megelőzően tudja érvényesíteni. Azonban egy ilyen erős biztosítéknak is lehetnek korlátai.
Mind a végrehajtási, mind pedig a felszámolási eljárásban az árverés esetén a vevő tulajdonszerzése úgynevezett eredeti tulajdonszerzésnek minősül, ami az ingatlan terhek nélküli megszerzésének lehetőségét jelenti. Kivételt képez azonban az ingatlant terhelő haszonélvezeti jog, amely olyan erős jogosultságnak minősül, hogy a tulajdonszerzés mikéntjétől és a tulajdonosváltozástól függetlenül terheli az ingatlant, így az árverés útján történő értékesítés esetében sem törölhető az ingatlan-nyilvántartásból. Ez természetesen kihatással van a jelzálogjog jogosultjára is, hiszen a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan értéke jóval alacsonyabb a tehermentesnél.
A haszonélvezeti jog jogosultja ugyanis rendelkezhet az ingatlannal, birtokolhatja és használhatja azt, ez pedig jelentős értékcsökkentő tényező. Az előbbiek alapján tehát a zálogjog jogosultja egy haszonélvezettel terhelt ingatlan árverése esetén viszonylag alacsony megtérülésre számíthat. Ráadásul nincs sok eszköze a haszonélvezeti joggal szemben.
A jelzálogjog biztosítékként történő elfogadása előtt mindenképp meg kell vizsgálni, hogy terheli-e az ingatlant haszonélvezeti jogosultság, hiszen ez a későbbiekben egy végrehajtás esetén a biztosíték értékét jelentősen csökkenti.
Ugyan az irányadó jogszabályok védik a haszonélvezeti jog jogosultjának helyzetét, azonban sok esetben előfordul, hogy a jelzálogjog bejegyzését követően rosszhiszeműen terheli tovább az ingatlant a tulajdonos annak reményében, hogy az ne legyen értékesíthető árverés keretében, és ezzel csökkentse a zálogjogosult megtérülését. Ilyenkor azonban már úgy jön létre a haszonélvezeti jog, hogy az nem fogja feltétlenül akadályát képezni a tehermentes értékesítésnek.
Az ilyen utólagos – tehát a jelzálogot követő – haszonélvezeti jog bejegyezések esetén a zálogjogosult pozícióját szintén védelmezve a jogalkotó bizonyos feltételek fennállása esetén lehetőséget biztosít arra, hogy a végrehajtási eljárás keretében a haszonélvezeti jogra tekintet nélkül kerüljön árverésre a biztosítéki ingatlan, a terhek nélküli, reális becsértéket alapul véve. Tehát a haszonélvezeti jog általánosságban csökkenti egy árverésen az ingatlan értékét, azonban az utólagosan, rosszhiszeműen bejegyzett haszonélvezeti jog törlésre kerül a végrehajtás során, és jogosultja nem tud semmilyen előnyt szerezni ezen jogból.