Már jövőre 5 százalékra csökken a lakásépítés jelenleg 27 százalékos áfája, tehát nem lesz átmeneti időszak – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter hétfőn a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában, írja az MTI. A parlament már a héten elfogadhatja az erről szóló módosítást.
Már ki is jött a törvényjavaslat
Cikkünk megjelenése után már meg is jelent az áfacsökkentésről törvényjavaslat a parlament oldalán. A javaslat legfontosabb részletei:
- 2016. január 1-jétől 2019. végéig lesz öt százalék az áfa.
- Akkor lehet az öt százalékos kulcsot alkalmazni, ha a lakást még nem vették használatba, vagy már használatba vették, de a a használatbavétel és az értékesítés között még nem telt el két év.
- Családi ház esetén a 300 négyzetméternél kisebb, többlakásos társasház esetén a 150 négyzetméternél kisebb lakásokra lehet majd alkalmazni az alacsonyabb áfakulcsot.
- A 300 négyzetméternél kisebb lakások esetén eltörlik az építési engedélyezési eljárást, csak bejelentési kötelezettség lesz.
Varga arról is beszélt, hogy reményeik szerint az áfa csökkentése révén a jelenlegi évenkénti 8-9 ezer új lakás építése 3-5 ezerrel nőhet, és ha legalább 3 ezerrel több lakás épül, akkor már nem kell adóbevétel kiesésével számolni.
Megússza a költségvetés?
A Társaság a Lakásépítésért Egyesület számításai szerint három csatornán keresztül jönne vissza az a pénz, ami az áfacsökkentés miatt kiesne a költségvetésből:
- Több szja jönne be: az egyesület szerint egy lakás megépítése 4 új munkahelyet hoz létre az építés időszakában, ami 40 ezer új munkahelyet jelentene 10 ezer új lakás esetén. „2013-ban az építőiparban dolgozók átlagos bruttó bére 177 680 forint volt, ebből számolható, hogy plusz 10 000 lakás megépítése a keletkező új munkahelyek folytán csak szja soron több mint 13 milliárd forint költségvetési bevételt eredményezhetne" – számoltak.
- Kevesebb lenne a közmunkás: az építőipar jelentős részben végzettséget nem igénylő betanított segédmunkások számára kínál munkalehetőséget, az új munkahelyek a közmunkaprogramban az első lépéseket megtevő embereknek nyújtana újabb előrelépési lehetőséget akiknek immár nem az állam adná a fizetést hanem a piac, így tehermentesítené a költségvetést a közmunka után fizetendő terhektől.
- Több illeték jönne be a használt lakások kereskedelmének fellendüléséből: az egyesület szerint az áfa csökkentése a lakásépítések számát növelné jelentős mértékben, ez pedig közvetve hatna az új és a használt lakások árára, azok csökkenésének irányába. Ebből illeték formájában a költségvetésnek is bevétele lenne.
Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest ügyvezetője az Index kérdésére ugyanakkor azt mondta: az, hogy ötszázalékos áfa mellett nem esik ki bevétel a költségvetésből, nagyon valószínűtlennek tűnik.
Egy biztos: több lakásból lehet majd válogatni
Az Index által korábban megkérdezett szakértők véleménye alapján azt biztosnak tűnik, hogy ha a használt és az új lakások ettől még nem is lesznek sokkal olcsóbbak, a választék hamarosan megnőhet a piacon. A bejelentés azért is fontos, mert az építőipari áfacsökkentést már régóta emlegette a kormány, ami eddig arra ösztönözte a fejlesztőket, hogy kivárjanak, és halasztgassák az új projekteket. Most ez az időszak lezárul.
Vannak olyan elemzők is, akik árcsökkenésre is számítanak. Zsiday Viktor, a Citadella befektetési alap irányítója blogjában arról ír, hogy az áfacsökkentés négy helyen fog lecsapódni:
- Alacsonyabb új- és használtlakás-árak (nagyjából egy-két év múlva, amikorra a hamarosan elinduló projektek beérnek, eladó lakássá válnak a most még csak tervek szintjén lévő elképzelések).
- Magasabb telekárak, hiszen ha az új ingatlan építése jobban megéri, akkor a telkekre is nagyobb lesz a kereslet.
- Magasabb építési költségek, mivel „az építőiparban már most is látszik a munkaerőhiány, és ha hirtelen éves 10 ezer helyett 30 ezer lakást akarunk építeni, ahhoz nem lesz elég szakember: kőműves, burkoló, ács, stb.”
- Magasabb fejlesztői profit, mivel kevesebb áfát kell majd fizetni.
