Magyar
A mindennapi életben gyakran előfordul, hogy szerződéskötések során foglalót kérnek tőlünk. Legyen szó akár bérleti szerződésről, akár adásvételi szerződésről, bevett gyakorlatnak számít, hogy a bérbeadó, vagy az eladó a szerződéskötést foglaló adásához köti.
A foglalóra vonatkozó jogi szabályozást a 2013. évi V. Polgári Törvénykönyv tartalmazza, mely akként rendelkezik, hogy a másik félnek fizetett pénzt akkor lehet foglalónak tekinteni, ha annak fizetésére a kötelezettségvállalás megerősítéseként kerül sor, és ez a rendeltetés a szerződésből egyértelműen kitűnik. Ebből a megfogalmazásból is látszik, hogy a foglalót minden esetben a szerződéskötési szándék megerősítése céljából adjuk át. Nagyon fontos, hogy az ilyen módon átadott pénz foglaló jellege egyértelműen kitűnjön a szerződésből, ellenkező esetben a szerződés felbontása esetén az átadott pénzt vissza kell adni az átadó részére.
A jogszabály előírása szerint amennyiben a szerződést teljesítik, tehát például, ha megkötnek egy ingatlan adásvételi szerződést, a vételárba a foglaló összegét be kell számítani. Abban az esetben viszont, ha a szerződés teljesítése olyan okból hiúsul meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló összege visszajár az átadó félnek.
További fontos kitétele a törvénynek, hogy ha a teljesítés meghiúsulásáért felelős fél az adott foglalót elveszíti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni. Az előző példára visszautalva ez a gyakorlatba átültetve annyit jelen, hogy ha egy ingatlan adásvételi szerződés megkötésére az eladónak felróható okból nem kerül sor, a vevőtől kapott foglalót kétszeresen köteles visszaadni a részére. Abban az esetben viszont, ha a vevő érdekkörében merül fel olyan tényező, ami miatt a szerződéskötés meghiúsul, a vevő az átadott foglalót elveszíti. Ehhez a szabályhoz az is hozzátartozik, hogy a foglaló elvesztése, vagy kétszeres megfizetése a szerződésszegés egyéb hátrányos jogkövetkezményei alól nem mentesít, ami azt jelenti, hogy kötbér vagy kártérítés követelhető a szerződésszegővel szemben, mindössze annyi kedvezményt biztosít a jogi szabályozás, hogy azok összegébe a foglaló összege beszámít.
Amennyiben a szerződés tárgyához képest aránytalanul nagy mértékű foglalót kötöttek ki, az a fél, aki szerződésszegés következtében elveszítené a foglalót, vagy kétszeres visszaadásra lenne köteles, a túlzott mértékű foglaló visszatérítését követelheti a bíróságtól.
A fentieket figyelembe véve javasoljuk, hogy minden szerződéskötés során körültekintően járjanak el, gondolva a teljesítés meghiúsulásának következményeire is.
dr. Fekete Klaudia
