Magyar
A parlament elfogadta az elektronikus ingatlan-nyilvántartás bevezetéséhez kapcsolódó átmeneti szabályokat, amelyek értelmében az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény hatályba lépése ismét csúszik. Az eredetileg 2024. október 1-jére tervezett bevezetés helyett az új szabályokat csak a 2025. január 15-én és az azt követően indított ingatlan-nyilvántartási eljárásokban kell majd alkalmazni.
A bevezetés késedelmének háttere
A kormány már korábban döntött az elektronikus ingatlan-nyilvántartás bevezetéséről a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program keretében, de a hatályba lépés tervezett időpontját többször is elhalasztották.
A projekt céljai
A projekt célja az ingatlan-nyilvántartás elektronikus adatbázissá fejlesztése, amelynek eredményeként:
- lehetővé válik az automatikus döntéshozatal
- csökken a földügyi eljárások átfutási ideje és költségei és
- csökkennek a közigazgatási adminisztratív terhek.
Tíz dolog, amit már tudunk az új törvényről
1. Elektronikus ingatlan-nyilvántartás: Az eddigi papíralapú ügyintézést elektronikus ügyintézés váltja fel, így a bejegyzés és törlés iránti kérelmeket is kizárólag elektronikusan lehet majd benyújtani.
2. Kötelező jogi képviselet: A kérelmeket az eljáró jogi képviselő nyújtja be közvetlenül a rendszerben, így azokat azonnal iktatják, és bármely földhivatal intézheti.
3. Nyilvántartások összekapcsolása: Az elektronikus nyilvántartás összekapcsolható lesz más állami nyilvántartásokkal, így az adatok automatikusan frissülnek majd.
4. Automatikus hibaellenőrzés: A rendszer azonnal ellenőrzi a kérelem adatait, és csak akkor jegyzi be, ha a szükséges adatokat helyesen töltötték ki.
5. Elektronikus aláírás szükségessége: A tulajdonjog bejegyzési engedélyt minősített vagy fokozott biztonságú elektronikus aláírással kell hitelesíteni.
6. Automatikus döntéshozatal: Bizonyos feltételek esetén a vevő tulajdonjogát akár már egy órán belül bejegyezhetik.
7. Ranghelyek egyszerűbb megítélése: Az elektronikus benyújtásnak köszönhetően az egy napon beérkező kérelmek közt is másodpercpontossággal lehet majd rangsort felállítani.
8. Személyes adatok megismerhetősége: A tulajdoni lapon szereplő adatok megismerhetősége szigorodik.
9. Perbejegyzés: A bíróság hivatalból értesíti az ingatlan-nyilvántartást vezető szervet az ingatlanra vonatkozó perek megindításáról.
10. Gyorsabb, megbízhatóbb ügyintézés: Az új rendszer gyorsítja az adásvételek folyamatát és védi a tulajdonosok érdekeit.
Kihívások a jövőre nézve
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény szerint az ingatlanok tulajdonjogának átruházását elektronikus aláírással vagy AVDH-val kell hitelesíteni. Az adásvételi szerződést kötő lakossági ügyfelek nagy része azonban jelenleg nem rendelkezik elektronikus aláírással.
Ezen segíthet a szeptembertől elinduló DÁP (Digitális Állampolgárság Program) mobilapp, amely belépési pontot jelent a digitális államhoz. Az alkalmazást a bankok, biztosítók és közműszolgáltatók is használni fogják.
A DÁP program aktiválása
A DÁP alkalmazást távoli azonosítással is lehet majd aktiválni, ami a jelenlegi tervek szerint legkésőbb 2025. január 31-ig elérhetővé válik. Ez alapján úgy tűnik, hogy január 15-e és 31-e között lesz két hét, amikor már működni fog az elektronikus ingatlan-nyilvántartás, de az AVDH még nem lesz elérhető.
A jogszabály-változtatásból arra lehet következtetni, hogy a papíralapú ügyintézés nem szűnik meg azonnal, hanem határozatlan ideig továbbra is elérhető marad.
