Magyar
A választások miatt meghosszabbított kilakoltatási moratórium április 30-án lejárt - azaz május 1-jétől ismét kopogtathat a végrehajtó. Ki ne hallott volna közvetlen vagy tágabb környezetében olyan történetekről, amikor a nemfizető bérlő vonakodott kiköltözni a lakásból? Zárcsere, személyes holmik utcára pakolása, áram kikapcsoltatása, ezek azok a „gyakorlatok”, amelyekről a legtöbbet beszélünk. Lássuk, mi az, amit valóban jogszerűen tehet a bérbeadó!
Ha a bérlő nem fizeti a bérleti díjat, először is írásbeli fizetési felszólítást kell küldeni neki. A felszólításnak tartalmaznia kell a figyelmeztetést, hogy további nemfizetés esetén a szerződés felmondásra kerül. Ha a bérlő nyolc napon belül nem fizeti meg tartozását, a bérbeadó további nyolc napon belül írásban felmondással élhet. A felmondás az elmulasztott fizetési határidőt követő hónap utolsó napjára szólhat. A felmondási időnek legalább tizenöt naposnak kell lennie. A későbbi bizonyíthatóság érdekében javasolt minden levelet tértivevénnyel postázni. A bérleti szerződés a felszólítást és felmondást fentiektől eltérően is szabályozhatja, ilyenkor ez lesz az irányadó.
Fontos, hogy csak a jogszerű, szabályos felmondás szünteti meg a bérleti szerződést. A szerződés nem azonnal, csupán a felmondási idő elteltével szűnik meg, így csak ezt követően kell a bérlőnek elhagynia a lakást.
Jegyzői birtokvédelem - legtöbbször zsákutca
Ha a bérlő nem akar kiköltözni, a bérbeadónak általában az első dolog, ami eszébe jut, birtokvédelmet kérni a jegyzőtől. A birtokvédelem megilleti a birtokost, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják. Eljárása során a jegyző kizárólag azt vizsgálhatja, hogy aki a birtokvédelmet kérte, birtokon belül volt-e és valóban birtokában háborították, vagy attól megfosztották-e. Ha a bérbeadó és a bérlő között vita van, a jegyző nem vizsgálhatja, hogy a bérlő jogszerűen tartózkodik-e a lakásban.
A jegyző mindaddig a bérlőt, mint tényleges birtokost részesíti birtokvédelemben, amíg külön eljárásban kimondásra nem kerül, hogy kinek van joga az ingatlan birtoklására. A jegyző előtti birtokvédelem tehát a bérbeadónak általában zsákutca, azt inkább a bérlők vehetik sikerrel igénybe. A jegyző határozatát sérelmesnek tartó fél tizenöt napon belül kérheti a bíróságtól a határozat megváltoztatását. Az így indult perben már vizsgálja a bíróság, hogy ki jogosult az ingatlan használatára.
Birtokper
Ami minden bizonnyal meghozza a várt eredményt a bérbeadó számára, az a birtokper. Pert kell tehát indítani a bérleti szerződés felmondása érvényességének a megállapítása és az ingatlan kiürítése iránt. A per indulhat önállóan vagy a fenti jegyzői határozat megtámadásával. Javasolt a kiköltözésig használati díjat is kérni a bérlőtől.
A perben hozott jogerős ítélettel a kezükben kérhetjük a végrehajtótól a lakás kiürítését, amennyiben a bérlő továbbra sem költözik ki önszántából. A bírósági és végrehajtási eljárás lefolytatása több hónapot, akár több, mint egy évet is igénybe vehet, érthető, hogy ezt a legtöbben megpróbálják elkerülni.
Valódi megoldás: a közjegyzői okirat
Ehhez szükséges előre gondolkodni, azaz már a bérleti szerződés megkötésekor igénybe venni szakértő segítségét. A bérleti szerződés körültekintő megfogalmazása fontos, nem kell azonban az egész szerződést közjegyzői okiratba foglalni.
A hosszadalmas és költséges pereskedés elkerülése érdekében elegendő, ha a bérlő által tett egyoldalú, úgynevezett kiköltözési nyilatkozatot foglaltatjuk közjegyzői okiratba. Ez közokiratnak minősül és bizonyos feltételek teljesülése esetén (szükséges például a felmondást is közjegyzői okiratba foglalni) 2-3 hónapon belül közvetlenül végrehajtható. Ehhez nem kell más, mint, hogy a közjegyző végrehajtási záradékkal lássa el az okiratot és a végrehajtó foganatosítsa a végrehajtást, azaz a lakás várva várt kiürítését.
