Tájékoztató az ingatlanértékesítésből származó jövedelem adókötelezettségét érintő változásról

Tájékoztató az ingatlanértékesítésből származó jövedelem adókötelezettségét érintő változásról

2017-02-09 12:31:13
Forrás: NAV

A magánszemély ingatlan és vagyoni értékű jog átruházásából (a továbbiakban: ingatlanértékesítés) származó jövedelmét a bevételből kiindulva, a költségek és a tulajdonban tartás időszakát figyelembe véve kell meghatározni.


2016. december 31-éig történt ingatlanértékesítés esetén a tulajdonban tartás időszakára tekintettel alkalmazható csökkentés mértéke eltért a lakóingatlanként és a nem lakóingatlanként nyilvántartott ingatlanok esetén.

2017. január 1-jétől megszűnik a lakó- és más rendeltetésű ingatlanok közötti megkülönböztetés, vagyis 2017. január 1-jétől az ingatlanértékesítésből származó jövedelem esetén a szerzési évet követő évet elsőnek tekintve az 5. évben értékesített ingatlanból származó jövedelmet az adóbevallásban nem kell szerepeltetni és utána adót sem kell fizetni.

Az ingatlan 2017. évi átruházása esetén a számított összegből (a bevétel és a költség különbözete) a szerzés időpontjától függően a következők szerint kell az idő múlására tekintettel a jövedelmet meghatározni:

A szerzés éve

Jövedelem
a számított összeg

2017. 0. év

100%-a

2016. 1. év

100%-a

2015. 2. év

90%-a

2014. 3. év

60%-a

2013. 4. év

30%-a

2012. 5. év

0%-a

 

A 2012. évben vagy azt megelőzően megszerzett ingatlan 2017. évi értékesítése esetén már nem keletkezik adóköteles jövedelem.

JOGI ISMERETEK
TÉVES AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSI TÉRKÉP?
TÉVES AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSI TÉRKÉP?
Előfordulhat, hogy az ingatlan tényleges, természetbeni határvonala nem egyezik a térképen található határvonalakkal? Mi lehet a hiba oka? Lehet, hogy téves az ingatlan-nyilvántartási térkép? Mire számíthat ilyen esetben az ingatlan tulajdonosa?
Halasztják az E-ingatlan-nyilvántartás bevezetését
Halasztják az E-ingatlan-nyilvántartás bevezetését
A parlament elfogadta az elektronikus ingatlan-nyilvántartás bevezetéséhez kapcsolódó átmeneti szabályokat, amelyek értelmében az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény hatályba lépése ismét csúszik. Az eredetileg 2024. október 1-jére tervezett bevezetés helyett az új szabályokat csak a 2025. január 15-én és az azt követően indított ingatlan-nyilvántartási eljárásokban kell majd alkalmazni.
Babaváró kölcsön válás, őzvegyülés, újraházasodás esetén
Babaváró kölcsön válás, őzvegyülés, újraházasodás esetén
A Babaváró kölcsön egy fiatal házaspárok számára nagyon kedvező konstrukció, amely eleve kedvező kamatozású, szabad felhasználású, és bizonyos feltételek esetén további kedvezményeket ad (sőt akár vissza nem térítendő is lehet). Mivel az igénybevétel határidejét nemrégiben meghosszabbították, érdemes átvenni a konstrukció előnyeit, és a kevésbé ismert buktatóit is. Ugyanis a házastársak válása olyan kedvezőtlen hatással lehet az igénylőre, amelyre nem is gondoltak. Ezt fogjuk megvizsgálni jelen cikkünkben.
HÁZIÁLLAT ÁLTAL OKOZOTT KÁR – KI A FELELŐS?
HÁZIÁLLAT ÁLTAL OKOZOTT KÁR – KI A FELELŐS?
A kártérítési felelősség egyik különös esete a házi állatok által okozott károkért való felelősség. A mostani cikkben azokból az esetekből adunk ízelítőt, amikor a háziállat, vagy egy kóbor állat okoz kárt, például a gépkocsinkban.
^